Az MVM Paksi Atomerőmű civil kontrolljára létrejött Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) háromfős munkacsoportja: Gáncs István alelnök, Baksa Ferenc, az Ellenőrző Csoport vezetője és Vargyas László, a fenékküszöb építésével érintett Dunaszentbenedek község polgármestere 2026. augusztus 18-án, kedden délelőtt az építkezés helyszínén, a Duna dunaszentbenedeki oldalán tájékozódott az építési munkálatok pillanatnyi állásáról és azok várható előrehaladásáról. A TEIT tagjait a Magy Péter kormányfő sajtótájékoztatóin is résztvevő szakemberek: Bencs Zoltán, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Koordinációs Központjának mérnöke, dr. Csurgó Attila ezredes, a Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred parancsnoka, Rezovai Zoltán zászlós, a honvédségi munkálatok vezetője, valamint Pintér Gábor, a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetője fogadta és tájékoztatta. A delegáció tagjai a társulás következő ülésén a TEIT legmagasabb fóruma, a polgármesterekből álló Társulási Tanács előtt számolnak majd be a helyszínen szerzett tapasztalataikról.

Előzmények – Rekordalacsony vízállás sürgette a beavatkozást

A dunai fenékküszöb építésének azonnali megkezdését a kormány rendelte el a Paksi Atomerőmű és Dunaszentbenedek között, miután a Duna vízállása olyan alacsony szintre süllyedt, amely az atomerőmű biztonságos, teljes, illetve részleges kapacitású működését veszélyeztette.

Az ezzel kapcsolatos kormányülést augusztus 12-én tartották a Paksi Atomerőműben. A döntést követően haladéktalanul megkezdődött a fenékküszöb kivitelezése a Duna két partjáról, első ütemben mintegy 35 ezer, összesen közel 110 ezer köbméter kő felhasználásával.

Ideiglenes megoldásként Paksnál két, egyenként mintegy 80 méter hosszú bárkát is készenlétbe helyeztek. Ezek szükség esetén irányított süllyesztéssel rövid távon mintegy 20 centiméterrel emelhetik a vízszintet.

A beavatkozás célja, hogy az atomerőmű hűtőcsatornájánál a Duna vízszintje ne csökkenjen mínusz 90 centiméter alá, és így a Paksi Atomerőmű teljes kapacitással működhessen.

A fenékküszöb elkészülte után a műtárgy akár egy méterrel is képes lehet megemelni a vízszintet, miközben a szakemberek szerint egy esetleges későbbi árvíz levonulását nem veszélyezteti.

Két partról épül a fenékküszöb

Bencs Zoltán, az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa a TEIT delegációjának részletesen bemutatta az építés aktuális állását.

A mérnök tájékoztatását Gáncs István, a TEIT alelnöke a helyszínen összegezte szerkesztőségünk számára.

Mint elmondta, a fenékküszöb építése két irányból, a Duna mindkét partjáról zajlik. Az egyik oldalon már vízről, a másikon egyelőre szárazföldről dolgoznak, a két munkafolyamat pedig a folyómederben találkozik majd.

A munkálatok során elsőként egy széles kőpaplant alakítanak ki a folyómederben. Ez teremti meg azt a stabil alapot, amely megakadályozza, hogy a Duna erős sodrása kimossa a medret a készülő műtárgy alól és mellől.

Erre a kőpaplanra kerülnek rétegről rétegre a több tonnás kövek, amelyekből fokozatosan alakul ki a fenékküszöb.

A munkát folyamatosan az aktuális vízálláshoz és áramlási viszonyokhoz igazítják. A vízügyi szakemberek a Budapesti Műszaki Egyetem szakértőivel áramlási modellekkel is vizsgálták, hogyan változik majd a folyó vízszintje a műtárgy elkészülte után.

A hajózást nem veszélyezteti

A kivitelezés egyik fontos szempontja, hogy a fenékküszöb kialakítása ne akadályozza a nemzetközi hajózást. A szakemberek ezért folyamatosan figyelik a hajózási útvonalon rendelkezésre álló vízmélységet és a sodorvonal helyzetét.

A munkát úgy ütemezik, hogy a hajózási útvonalon a szükséges vízmélység hosszú távon is biztosítható maradjon. A műtárgy célja természetesen nem a hajózás korlátozása – hiszen azt nemzetközi egyezmények szerint is biztosítani kell – hanem az atomerőmű működéséhez szükséges vízszint stabilizálása. Ez a két funkció összeegyeztethető.

Gáncs István szerint a helyszíni tájékoztatás során az is egyértelművé vált, hogy a fenékküszöb kialakításánál az árvízbiztonságot is kiemelten kezelik. A Paksi Atomerőmű árvízbiztonsági rendszere a szakemberek szerint a követelményekhez képest jelentős biztonsági tartalékkal rendelkezik, és a mostani beavatkozás ezt nem veszélyezteti.

Honvédségi erőkkel, szervezetten zajlik a műszaki munka

Dr. Csurgó Attila ezredes, a Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezred parancsnoka arról beszélt, hogy a honvédség feladata elsősorban a védekezésben részt vevő szervezetek munkájának műszaki támogatása.

A szentesi székhelyű műszaki ezred megfelelő gépekkel, eszközökkel és szakemberekkel vesz részt a munkálatokban. A munkaterületek és a depók kijelölése a dunaszentbenedeki önkormányzattal együttműködésben történt.

A vízügyi és a katonai vezetés külön figyelmet fordít arra is, hogy az építkezés a település mindennapi életét a lehető legkevésbé zavarja. A munkagépek és szállítójárművek forgalmát lehetőség szerint olyan útvonalakon vezetik, amelyek elkerülik a sűrűbben lakott területeket, a gyerekek és a turisták által is használt településrészeket. Az utak állapotára ugyancsak ügyelnek: szükség esetén locsolással csökkentik a port, illetve a kátyúk, úthibák kijavítására is figyelmet fordítanak.

Dr. Csurgó Attila ezredes hangsúlyozta: a védekezési projekt, a szakmai vezetés az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezében van, a honvédség az ő munkájukat, az ő irányításuk mellett támogatja. Az ezredes a fenékküszöb elkészültének pontos időpontjára vonatkozóan nem kívánt konkrét határidőt megjelölni, de annyit elmondott: a munkálatok az előzetes tervek szerint haladnak.

A kő útja a bányától a Duna medréig

A fenékküszöb építésének kulcsfontosságú eleme a szükséges kő folyamatos és biztonságos helyszínre szállítása. Ebben meghatározó szerep hárul a rendőrségre is.

Pintér Gábor, a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Osztályvezetője elmondta: a rendőrség feladata nem korlátozódik a dunaszentbenedeki munkaterületre. A kőszállító tehergépjárművek útvonalát a bányáktól egészen az építkezésig kell biztosítani. A helyi feladatok ellátásához komoly segítséget kapnak a Dunaszentbenedeki – és az Uszódi Polgárőr Egyesület tagjaitól, a két település polgárőrei gyakorlatilag 24 órában a helyszínen tartózkodnak.

Mivel a kő több bányából, több vármegyén és különböző útvonalakon keresztül érkezik a Duna két partjára, a szállítás országos szintű koordinációt igényel. Más útvonalon érkezik a kő a jobb, illetve a bal parti munkaterületre, miközben több településen – köztük Solton és Dunapatajon – is jelentős teherforgalom jelenik meg.

A rendőrségnek ezért nemcsak a forgalom zavartalanságát kell biztosítania, hanem azonnal be kell avatkoznia akkor is, ha egy szállítójármű műszaki hibát szenved, vagy baleseti helyzet alakul ki.

Az elmúlt időszakban már több alkalommal előfordult, hogy egy kőszállító jármű defekt miatt kényszerült megállni, és a javítás idején a helyszínen forgalomirányításra volt szükség.

Nappal és éjszaka is jelen van a rendőrség

A munkaterületen a rendőrség folyamatos jelenlétet biztosít. A nappali időszakban útvonal-ellenőrzéseket végeznek, figyelik a munkaterület környezetét és a szállítási útvonalakat, éjszaka pedig mozgó, visszatérő ellenőrzésekkel biztosítják a depók és a munkaterület rendjét.

A helyszíni rendőri jelenlétben elsősorban a Kalocsai Rendőrkapitányság állománya vesz részt, amelyet vármegyei szinten különböző rendőri egységek támogatnak.

Pintér Gábor alezredes hangsúlyozta: a feladatot nem lehet kizárólag dunaszentbenedeki vagy kalocsai ügyként kezelni. A fenékküszöb építéséhez szükséges kő útja a bányától a Duna medréig számos települést és több vármegyét érint, ezért a rendőri biztosításnak is ehhez a nagyobb léptékű feladathoz kell igazodnia.

Összehangolt munka a Duna két partján

Gáncs István alelnök és Baksa Ferenc, az Ellenőrző Bizottság elnöke a TEIT helyszíni látogatásának egyik legfontosabb megállapítását úgy összegezték: tapasztalatuk szerint a fenékküszöb építése mögött rendkívül összetett és szigorúan összehangolt munkafolyamat zajlik. A vízügyi szakemberek a folyó vízállását és áramlását folyamatosan követik, a honvédség a szükséges műszaki kapacitást és gépi erőt a kapott instrukciók szerint biztosítja. A rendőrség a kőszállítás útvonalaitól kezdve a munkaterület és a depók ellenőrzéséig gondoskodik a biztonságról. Mindeközben az érintett, különösen a TEIT –hez tartozó polgármesterek, települések önkormányzatával is folyamatos és zavartalan az együttműködés és a kapcsolat. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy a munkálatok napi 24 órában, szervezetten, olajozottan, egymásra épülő munkafázisokban zajlanak. A cél közös: a lehető legrövidebb idő alatt elkészíteni azt a műtárgyat, amely a Duna alacsony vízállása mellett hosszabb távon is biztosítja a Paksi Atomerőmű működéséhez szükséges vízszintet. A TEIT delegáció tagjai a Társulás következő ülésén, a polgármesterekből álló Társulási Tanács előtt számolnak majd be a helyszínen tapasztaltakról. Ám addig is felajánlottak: a TEIT a maga eszközeivel mindenben segíti az országos figyelem középpontjában álló, közvetetten a nemzetgazdaság egészét érintő munkálatokat.

(forrás: Zsiga Ferenc)