Olaszországban gyarapította szakmai tapasztalatait a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás. Az olasz atomprogram teljesen más fázisban van, mint a magyar, hiszen atomerőműveik leszerelése van napirenden, a látottak mégis sok hasznos információval szolgáltak a tagtelepülések vezetőinek.
Az atomerőművek leszerelésével és a radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó állami cég, a SOGIN és az atomerőművekben használt szekunderköri nagyberendezéseket is gyártó Ansaldo cég tevékenységével ismerkedett az idén huszonöt éves TEIT olaszországi tanulmányútján. A dél-európai ország négy atomerőművét leállították és – bár volt rá kormányzati szándék – nem indították újra, mert két népszavazáson is elutasította az ország lakossága a nukleáris energia használatát. A kieső energiát főként importból – például francia atomerőművekben termelt energiából fedezik. Magas a fosszilis forrásból származó villamos energia aránya és magas a villamos áram ára is az olaszoknál.
A TEIT tizenhárom tagtelepülésének polgármesterei és a Paksi Atomerőmű kommunikációs szakemberei elsőként a Caorso atomerőmű telephelyén tettek látogatást, ahol Sabrina Romani kalauzolta őket bemutatva a leszerelési program ütemtervét is. Az 1978-ban üzembe állított, 860 MW villamos teljesítményű, forralóvizes atomerőmű csupán 12 évig szolgálta az áramtermelést, turbinacsarnokát kiürítették, az épület ma a kis-, és közepes aktivitású radioaktív hulladék kezelésére szolgál. Fontos feladat a radioaktív hulladékok mennyiségének csökkentése, megnyugtató elhelyezése a telephely felszámolása, ami évtizedek óta zajló és legalább még ugyanilyen hosszú időt igénylő feladat, derült ki a szakember szavaiból.
Az elsőként üzembe helyezett, Róma közelében fekvő Latina erőmű látogatása során joggal érezhették a delegáció tagjai, hogy múzeumban járnak. Az itteni grafit moderátoros reaktor 1963 és 1987 között csupán 25 TWh villamos energiát állított elő. A telephely vezetőjétől, Harralabos Katsavostól egyebek között azt is megtudhatták, hogy teljesítményét, ami eredetileg 153 MW volt, időközben csökkentették a berendezéseken tapasztalt oxidáció miatt. A hat szabadtéren álló gőzfejlesztővel felszerelt épület reaktorcsarnoka elhagyatott, a sötét, üres kijelzők, monitorok övezte vezénylője pedig előadóteremként funkcionál. Az épületek egy részét már elbontották, de újakat húztak fel, hogy azok átmeneti tárolóként szolgáljanak a leszerelési hulladéknak. A szakemberek – telephelyenként hozzávetőleg százan – feladata a leszerelés, sugármentesítés és a radioaktív hulladékok csomagolása, elhelyezése. Ahogy a SOGIN római központjában a magyar delegáció tagjai Francesco Troiani igazgatótól és Gianluigi Migliora koordinátortól hallhatták, különféle technológiákkal – köztük saját fejlesztésűekkel – sugármentesítik, azaz dekontaminálják a berendezéseket, épületeket. Az arra alkalmas hulladékot tömörítik, hordókba rakva a telephelyeken tárolják. Olaszországnak még nincs végleges radioaktív hulladéktárolója és az erőművek leszerelésének lezáró szakaszához szükséges engedély sem született meg. Ez utóbbi – mint elhangzott – inkább hátráltatja, mint elősegíti a program megvalósítását. A gyakori kormányváltás miatt a szükséges engedélyek gyakorta késnek. A SOGIN vezetői arról is beszéltek, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől felülvizsgálatot kértek. A nemzetközi kontroll – mint mondták azért is fontos – mert így igazolni tudják, hogy megfelelő ütemben és költséghatékonyan végzik az állami forrásból finanszírozott tevékenységüket.
A Caorso atomerőmű telephelyére is ellátogattak a TEIT tagtelepüléseinek polgármesterei olaszországi útjuk során. Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök
Az állami tulajdonban lévő SOGIN céget egyébként 1996-ban hozták létre, hogy felgyorsítsák a négy olasz atomerőmű leszerelési munkálatait. Az első időszakban csak a már említett hazai feladatokat végezték, később azonban kiléptek a nemzetközi piacra is, hogy a munka során szerzett tapasztalataikat, szaktudásukat kamatoztatni tudják – mondta el Francesco Troiani. Az igazgató aláhúzta a tájékoztatás fontosságát, jelezte, hogy a magyar gyakorlat, miszerint a nukleáris létesítményeket környező önkormányzatok társulásokat alkotnak, számára újdonság.
Szó esett arról, hogy a kiégett fűtőanyagot külföldre szállították. Az átmeneti tárolására vonatkozó szerződések azonban 2022-ben lejárnak, ezért sürget az idő. Az atomerőművek leszerelésével kapcsolatos határidők csak látszólag tűnnek távolinak: a zöldmezős területátadást 2030-40-es évekre ütemezik.
A paksi és környékbeli településvezetők szakmai útjuk során segítséget kaptak Hagymási Tündétől, az olaszországi magyar nagykövetség külgazdasági szakdiplomatájától, valamint az atomenergetika terén nagy szakmai tapasztalatokkal, magyar szakmai kapcsolatokkal rendelkező Rogante mérnöki irodától. Utóbbi munkáját, eredményeit az iroda vezetője Massimo Rogante mutatta be a SOGIN központjában tartott találkozón. A mérnöki iroda neutron technológia alkalmazásában jeleskedik. Roncsolásmentes anyagvizsgálatot végez nek. Miután Olaszországban egyik pillanatról a másikra leállították az atomerőműveket, a nukleáris szakemberek nem tudták hazájukban hasznosítani tudásukat. Massimo Rogante, aki a Magyar Nukleáris Társaság egyetlen külföldi tagja más országok mellett Magyarországgal alakított ki tudományos kapcsolatot, amelynek egyik színtere a csillebérci kutatóreaktor. A szakember szorgalmazza e szakmai együttműködés kiszélesítését. A tapasztalatok további cseréjére a SOGIN igazgatója Francesco Troiani is nyitott, jelezte, hogy akár már idén eleget tesz a mostani látogatás során kapott meghívásnak. Mint kifejtette, a magyarországi tárolók mellett a szerződéses, szervezett formába öntött lakossági kapcsolattartás is érdekli. Mint Dohóczki Csaba hangsúlyozta, olasz vendéglátóik számára meglepetés volt, hogy társulásba szerveződtek az önkormányzatok és közösen képviselik érdekeiket, illetve szerződéses partneri kapcsolatot alakítottak ki az atomerőművel. Erről – mint emlékeztetett rá – több részletet megismertek a TEIT bemutatkozó előadásából. Kitért arra is, hogy mint alelnök, megosztja majd tapasztalatait az atomerőművek körüli önkormányzatok társulásai nemzetközi szervezetével, a GMF-fel. Más országok is érdeklődnek a leszerelés iránt, így megeshet, hogy a többi tagország is szervez majd hasonló tanulmányutat, vagy valamelyik tanácskozásukra olasz vendégelőadót hívnak.
-Húsz-harminc év ennél a technológiánál olyan, mint egy pillanat – kezdte tapasztalatainak összegzését Gáncs István, a TEIT alelnöke. Hozzáfűzte, Olaszországban éppen ennyi ideje foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de még rengeteg a megoldásra váró feladat. Fontos tanulság ezért, hogy bár Magyarországon most fejlesztés történik, a leszerelésen, a leszerelési hulladék elhelyezésén már most gondolkodni kell és akárcsak a létesítés, úgy ez is mérnöki csúcsteljesítmény igényel. Megjegyezte, meglepő információ volt számára, hogy a kiégett fűtőanyag nem az országban van, hanem bértárolásban Franciaországban és Nagy-Britanniában. Kiemelte még, hogy akkor, ha egy ország felhagy az atomenergiával, „parlagon”, illetve elméleti síkon marad a felhalmozott szaktudás.
Fülöp János, Fadd polgármestere különös érdeklődést mutatott a látogatás során a sugármentesítés iránt, hiszen ezen a szakterületen is megfordult több mint két évtizedes erőműves pályafutása során. Mint rámutatott, a leszerelés és a hulladék-elhelyezés fontos mozzanata a sugármentesítés. A legnagyobb kihívást a főberendezések lebontása jelenti. – Ennek során vegyszeres kezelést és mechanikai tisztítást végeznek. Utóbbit homokszórással végzik, de az nem árulták el, hogy az elszennyeződött homokot hogyan tisztítják meg – mondta.
Mint fogalmazott, elszomorítja, hogy egy politikai kisebbség megakaszthatja egy ilyen technológia használatát. Azt mondta, az olasz példa is mutatja: nem helyes népszavazásra bocsátani egy ilyen, nagy szakértelmet igénylő kérdést. Felidézte egy korábbi szakmai útjuk tapasztalatát, amikor egy svéd mérnök szinte könnyeivel küszködve mondta, hogy egyik nap még üzemidő hosszabbításra készültek, a választások után pedig a leszerelésen kellett gondolkodniuk. Egy ilyen lépés nyomán elértéktelenedik a felhalmozott szaktudás, de a környező települések számára is hátrányos, hiszen munkahelyeket jelentenek az atomerőművek és a térséget is támogatják.
Dr. Bálint József a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás elnöke azt mondta, nem tartja szerencsésnek, hogy ebben a kérdésben népszavazáson döntenek, mert a lakosság nem ismeri sem a műszaki adatokat, sem a pénzügyi részleteket. Olaszországban a kieső energiát importból fedezik beleértve a francia atomenergiát, illetve nagyobb környezeti terhelést jelentő fosszilis energiaforrásokat.
Külön kiemelte, mint az út egyik fontos tapasztalatát, hogy nem abban a pillanatban kell elkezdeni a felkészülést a leszerelésre, amikor lejár a blokkok üzemideje. Az olasz példa is mutatja, hogy meg kell keresni, ismerni a technológiákat, műszaki megoldásokat. Emlékeztetett rá, hogy míg Magyarországon van végleges tároló a kis- és közepes aktivitású hulladékok befogadására, addig Olaszországban nincs, habár több mint harminc éve leállították a reaktorokat.